Kecskemét több mint százezer lakosú város. A fővárostól, Budapesttől délkeletre 86 km-re, a nemzetközi főút mellett terül el. A Duna-Tisza köze gazdasági, közigazgatási és kulturális központja, Bács-Kiskun megye székhelye. A középkori alapítású mezőváros vásárai, a környéken folyó állattenyésztés, majd kertkultúrája révén vált a XIX. században híressé. Az utóbbi évtizedekben jelentős ipari létesítmények gazdagították a várost.
A városképet négy tényező határozza meg: a hagyományos zárt udvaros mezővárosi utcák földszintes házakkal, illetve a kertes családiházas kerületek; továbbá a századfordulón emelt, jelentős művészi értéket képviselő, eklektikus és főként szecessziós stílusú épületek; végül a modern tömegtermelési technikával épített lakótelepek.

A város jelképes épülete a római katolikus nagytemplom (1), melyet nem elsősorban a kora, inkább méretei miatt öregtemplomnak is neveznek. Az 1774 és 1806 között Oszwald Gáspár tervei szerint épült templom tornya 75 méter magas, kupolája 12,5 méter átmérojű. A legnagyobb alföldi copf stílusú székesegyház.
Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült a kecskeméti városháza (2), mely építészeti mestermunka, nemzeti építészetünk, a magyaros szecesszió csúcsteljesítménye. Az égetett-mázas kerámia elsőként a városháza falain jelent meg. A tervező népművészeti ihletésű növényi mintákat álmodott a homlokzatra és a belső terekbe. A tanácsterem berendezése - bútorzata, hatalmas bronzcsillárja - iparművészeti remekmunka. A falakon a neves történelmi festő, Székely Bertalan képei. Minden órában harangjáték hallható, Kodály, Erkel és Beethoven műveivel.
Kecskemét legrégibb épülete a 14. században emelt, s azóta többször átépített Szent Miklós templom, amely tanúja volt a századok során a város életének. A Szt. Miklós templom - a helybeliek Barátok templomának nevezik - tűzvészek pusztította falában gótikus szerkezeti elemek is találhatók. Temetője helyén ma romkert van.
A Katona József Színház (3) 1895-96-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján, a budapesti Vígszínház mintájára. A középkori Kecskemétet többször is pusztította pestisjárvány. Az utolsó nagy vésznek több mint 5000 polgár esett áldozatául. A túlélők emlékére emelték 1742-ben a színház előtti Szentháromság emléket (4), mely Conti Lipót Antal alkotása.
A Református templom (6) a török hódoltság utolsó időszakában 1684-ben épült. Az 1680-as években a török hódoltság területén ez az egyetlen református kőtemplom épült. Eredetileg torony nélkül ált a kéthajós épület. Bővítés, tűzvész miatt többször átépítették. Jelenlegi alakját 1819-ben nyerte el, ekkoriban borították mázas cserepekkel a tetőt is.
Az iskola-paloták közül is kiemelkedik az egykori református főgimnázium és jogakadémia épülete, az Újkollégium (7). Mende Valér és Dombi Lajos tervei alapján 1911 és 1913 között épült. A homlokzati kerámiákat a világhírű pécsi Zsolnay-gyár készítette. Itt található a Református Egyházközség, valamint annak múzeuma és könyvtára. Sokáig a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános és Szakközépiskola, Zenei Gimnázium, és az Állami Zeneiskola működött itt, ma ismét a református egyház tanít falai között.
Cifrapalotának (8) nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti ihletettségűek. Legnagyobb terme - a pávaterem - a szecesszió kedvelt motívumait ötvözi látványos egységbe: a pávát, a virágot és a növényi indákat. Az épület ma a város képtára, melyben a vidék európai rangú festőjének, Tóth Menyhértnek az életmű-kiállítása látható, a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye mellett.
Az egykori kecskeméti zsinagóga 1864 és 1871 között épült moreszk-romantikus stílusban ifjabb Zitterbarth János tervei alapján. Eredetileg hagymakupola díszítette a templomot, de 1911-ben, a nagy kecskeméti földrengés megrongálta és le kellett bontani. Ekkor került helyére a lótusz formájú mai kupola. A második világháború alatt megszentségtelenített, utóbb gazdátlanná vált, leromlott épületet az 1970-es években átalakították konferenciaközponttá - Tudomány és Technika Háza (9). Kerényi József tervezett impozáns kulturális központot a zsinagógából. Itt őrzik Michelangelo Bounarroti 15 szobrának hiteles gipszmásolatát és Tolnay Károly művészettörténész hagyatékát.
Az egyik legnevesebb magyar építész, Ybl Miklós tervezte 1861-ben az evangélikus egyház templomát (10). A görögkereszt alaprajzú, központi elrendezésű szimmetrikus épület a középkori román stílust idézi.
Az első piarista atyák 1715-ben érkeztek a városba és hamarosan megnyitották iskolájukat, amely harmadik százada működik. Templomukat 1729 és 1765 között építették fel. Mai későbarokk formáját a 18. század végi átépítéskor nyerte el. Az oktatás sokáig a templomhoz csatlakozó rendházban folyt, melyben a diákság kollégiuma található. A templom és a rendház a város legszebb barokk épületegyüttese. A két világháború között épült a Piarista Gimnázium épülete a korábban iskolaként szolgáló rendház szomszédságában.
A Piaristák terével szemben található a megye legmodernebb könyvtára, az 1996-ban épült Katona József Könyvtár, mely 7000 m²-en várja a látogatókat.

Tovább Kecskemét város hivatalos honlapjára.